Hogyan zajlik le a sportesemény elemzése (4. rész)
A sorozatunk utolsó részében arról, hogy hogya zajlik le a sportesemény elemzése, a szorzók témájára öszpontosítunk. Ez ugyanis a legjobban befolyásolja azt, hogy az adott esemény kellően vonzó-e arra, hogy fogadjunk rá.
Az elemzés utolsó részének a szorzó analízisének kellene lenni. Ugyanis csak olyan szorzókkal fogadunk, amelyek magukba értéket rejtenek. De hogyan találjuk meg ezt az értéket? Ha az elemzés előző lépéseiből arra a következtetésre jutunk, hogy a szorzó egy bizonyos egységre például 3,8 értékben kell hogy legyen, de a fogadóirodák 4,2 értékű szorzót kínálnak, akkor éppen rátaláltunk a fogadás példájára, amelynek értéke van. De ezt az értéket nem csak a párbajokban találhatjuk ,eg, ahol a szorzók ilyen magasak, megtalálhatók azoknál is, amelyek 1,2 körül mozognak.
Az eredmény valószinűségét matematikai képletek szerint becsülhetjük meg, különböző indexek, vagy információk mennyisége szerint az adott párbajról. Az eredmények szerint ezután az adott eseményre saját szorzót írhatunk ki és ezeket ezután összehasonlíthatjuk a szorzókkal, amelyeket a fogadóirodák kínálnak. Ha valahol magasabb szorzó jelenik meg, mint az, amelyet mi írtunk ki, akkor a fogadásban a fogadásról az értékkel van szó.
Kulcs a hosszútávó nyereséghez éppen az ilyen fogadások típusa, tehát az értékkel. Az elemzésekben, amelyeket a mi tapasztalt cspatunk alkot, gyakran találkoztunk jó minőségű párbajokkal, de a szorzókna, amelyek rájuk ki voltak írva, hiányzott az érték, ezért jobb volt rájuk nem fogadni. Lehet, hogy valaki megkérdezi, miért nem ezt a lépést csináljuk elsőnek, hogy időt takarítjunk meg az esetben, hogy ha a fogadásnek nem lesz értéke? A válasz nagyon egyszerű, az elemzés első lépései nélkül csak nehezen tudnánk felmérni, hogy milyen értékünek kell lenni a megfelelően kiírt szorzónak. Arra, hogysaját szorzót tudjunk kiírni, amelyet azután összehasonlítunk a fogadóirodák szorzóival, szükségünk van az információkra, amelyeket éppen az előző lépésekből kapunk meg.
